Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rendeletek

helyi-epitesi-szab.png


1
Nemeskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének
3/2018. (IV.24.) önkormányzati rendelete
Nemeskér község településkép védelméről
Nemeskér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi
LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1)
bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket
rendeli el:
 
I.FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § (1) A helyi településképi rendelet célja Nemeskér épített környezetének megőrzése
érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel, a helyi
természetvédelemi örökség védelme és a településkép-érvényesítési eszközökkel
kapcsolatos szabályok megállapítása.
(2) E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:
1. Átlátható kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes
felületének 50%-át nem haladja meg.
2. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma
kültéri egység, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor)
3. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján, a műemlékvédelmi érték
dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített, szöveges és
fényképes dokumentáció.
4. Fenntartható tájhasználat: a táj olyan módon és ütemben való használata, amely
nem haladja meg a természeti erőforrások megújuló képességét, nem gyakorol az
ott található természeti értékekre és biológiai sokféleségre negatív hatásokat.
5. Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla.
6. Információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali
hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő
információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.
7. Látványterv: a tervezett létesítmény adott helyszínre illesztett, a környezethez való
viszonyát több nézőpontból bemutató rajzos vagy képi megjelenítés.
2
II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
2.§ (1) A helyi egyedi védelem kiterjed a 1. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő
építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire.
(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi
személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Nemeskér Község Önkormányzatának
polgármesterénél.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll
rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.
(5) A képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való
nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket
vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül
sor.
(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:
a) kezdeményezőt
b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
c) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
d) az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,
e) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
f) az építmények esetében az illetékes Kulturális Örökségvédelmért felelős szervet,
természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.
(7 )A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul
elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
3.Az Önkormányzat döntésével összefüggő feladatok
3. § (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri
műalkotásokról, nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) védettségi kategóriát,
b) fotót,
c) területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,
d) egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),
e) az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának
módját.
3
(3) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett
épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával
jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.
4.A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
4. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos
karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos
köteles gondoskodni.
(2) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem
minden alkotórészére.
(3) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növényegyüttest
kivágni tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása
érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás
értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető.
(4) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni
köteles.
III.FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
5.Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
5. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Lakóterületi jelleg
b) Mezőgazdasági terület
c) Parkok, egyéb zöldterületek
d) Ökológiai és tájképvédelmi kiemelt területek
(2) A meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
IV.FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6.Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi
építészeti követelmények
6. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját,
minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés
együttes figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez,
építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló
szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát
meghatározni.
4
(3) Törekedni kell az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra
jellemző, természetes hatású színek használatára, kerülni kell a nagy felületeken
megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő építészeti- és
színezési megoldásokat.
(4) A kerítések vonalát a telekhatáron, új szabályozási vonalon kell meghatározni.
7.A lakóterület egyedi építészeti követelmények
7 .§ A területek beépítési- és építészeti karaktere megőrzendő.
8.§ (1) Az épületek főtömegének gerinciránya az utcavonalra merőleges legyen.
(2) A község lakóterületén csak magas tetős épület létesíthető 15-45° közötti tető hajlásszöggel.
(3) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen
és utcákról, közterületről, táblás jellegű fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű
megjelenéshez hasonló kiselemes lemez, piros vagy barna sík természetes pala, ill. nád.
(4) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb
díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és
részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell
kialakítani.
(5) Utcai, közterületi telekhatáron legalább 80 %-ban átlátható kerítés létesíthető, alacsony,
max 60 cm lábazatú fa, beton, kő, világos színűre vakolt lábazattal, a kerítés mező anyaga
fa, fém, kovácsoltvas, alumínium, ahol a kerítés magassága legfeljebb 1,8 m. Drótfonat
tüskésdróttal nem építhető.
9. § (1) Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a
területre jellemző beépítési módot.
(2) Kerti építményeket – garázs kivételével – a fő rendeltetésű épület(ek) mögött,
közterületről nem láthatóan kell elhelyezni.
10. § (1) Új épületet az építési tömbben jellemző tetőzettel kell kialakítani.
(2) Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni,
faburkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni.
(3) Épületgépészeti elemek – kültéri klímaegységek, napelemek – közterületről láthatóan
nem helyezhetők el.
(4) Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a
környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.
(5) A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani.
(6) Az előkerteket növényezettel beültetten kell kialakítani.
(7) A település lakóterületén közterület felől homlokzati oldalon parabola, klimaberendezés,
hírközlés átjátszó berendezése nem helyezhető el.
(8) A gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A
berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára
szerelhetőek.
(9) Az utcaképhez tartozó, utcaképet meghatározó előkertben teraszok, vendéglátó teraszok,
üzletek standjai, szabadtéri eladóterületei, kerti tetők oldalsó zárásaként, állandó vagy
időszakosan ponyva, nád, műanyag takarás, fémlemez burkolás nem alkalmazható.
(10)A lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek
utcafrontjának hossza maximum 30 m lehet.
5
8. Mezőgazdasági területi- és egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények építménymagassága kivételesen
meghaladhatja az építési övezetben megengedett épületmagasságot, de helyüket,
méreteiket és formájukat úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a
környezet (a környező épületek, az utcakép, a településisziluett, a növényzet, a
domborzat, a táj) adottságaihoz.
(2) Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését
környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani.
12. § (1) Az építmények, épületek tömegformálásának, homlokzatképzésének,
anyaghasználatának, részletmegoldásainak illeszkedniük kell az építési övezetben,
illetőleg övezetben, tömbben, utcában, szűkebb környezetben, illetőleg tájban
kialakult megoldásokhoz.
(2) Épület tetején épületgépészeti kültéri egységek, csoportosított elrendezésben, takaró
szerkezet által rejtve helyezhetők el.
(3) Az épületek színezésénél kerülni kell az erőteljes és harsány megoldásokat, az élénk
színezés csak kisebb homlokzati felületeken, kiegészítő elemeken alkalmazható.
(4) A kerítés drótfonatból vagy sövényből készülhet.
9. Parkokra, egyéb zöldterületekre, valamint közterületekre, közlekedési felületekre
vonatkozó területi-és egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat figyelembe véve kell
megvalósítani:
a. terepalakítást, csapadékvízelvezetést és növényzettelepítést egymással
összhangban, harmonikus megjelenéssel kell megoldani,
b. a közterületeket gazdaságosan, jól használhatóan, megfelelő utcabútorzattal ellátva
kell kialakítani,
c. a telkek előtti járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok,fa telepítésre is
alkalmas méretű zöldsáv településképi szempontból rendezetten, megfelelő
ritmusban kerüljön kialakításra,
d. az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és
módját, a kapcsolódó út, zöldfelület és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz
igazodva kell megoldani,
e. a közlekedési rendszerek fejlesztésekor figyelembe kell venni a település
kialakult zöldfelületi és közterületi teherbíró képességét és jellemzőit.
(2) A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén
kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el
nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és
felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.
(3) A közmű fejlesztés tervezésekor keresztszelvényen is be kell mutatni a távlati
közmű elhelyezést, mind a felszín alatti, mind a felszín feletti útszelvény elemeit
elhelyezve. Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése
kiemelt szempont, annak pótlásakor a helyszíni elhelyezésre kell törekedni.
6
(4) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az
útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében
(ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület,
amelyet személygépjármű és kistehergépjármű behajtója esetén kiselemes
útburkolattal kell kialakítani.
(5) Játszótér rendeltetésű parkrész lehatárolására csak átlátható, max. 150 cm magas
kerítés létesíthető.
(6) Az új kertépítészeti kialakítás során törekedni kell a helyi védettségű építészeti
örökség kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokra.
(7) A régi és új utcáknál legalább egyoldali fásítás biztosítandó, ahol a szélesség
rendelkezésre áll.
(8) A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani.
Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem
vett felületeire.
(9) A közterületeken a hagyományok illeszkedve kell kialakítani:
a.) utcabútorok, berendezések elhelyezését.
b.) reklám- és információs táblák elhelyezését.
(10)A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és
utcaképet nem rontó módon helyezhetők el. Védett területen ilyeneket elhelyezni tilos.
(11)A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden
területrésznek legyen funkciója (Pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, emlékművek-és
táblák, utcaberendezések elhelyezése) a közlekedési területek és közműsávokon
túlmenően.
(12)Külterületi fasorok és méretes fák megőrzendők.
10.A helyi védelemmel érintett épületekre, természeti értékre és
elemekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén
a) az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,
b) az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil
kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az
építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők
be, műanyagból készült, illetve műanyag külső felületű nyílászáró nem
alkalmazható,
c) homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása
esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen
meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.
(2)Helyi védelemmel érintett épületek felújítása, átalakítása, bővítése esetén:
a) Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell
fenntartani: bővítés esetén a meglévő és az új épülettömegek arányai és formái
illeszkedjenek egymáshoz.
b) Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell
megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.
7
c) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés
elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
d) klímaberendezés kültéri egysége az utca, közterület felől látható módon nem, az
egyéb homlokzatokon takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.
(3)Helyi védelemmel érintett épület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje
esetén:
a.)az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű
és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy
vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés)
alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott) elemeket,
b.)az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén
tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő
bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20 %- át szabad megbontani.
c.)az új és/vagy meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos
anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag külső anyagú, vagy külső
fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű
berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.
(4) Helyi védett természeti érték a hársfa (106 hrsz) csak élet- és balesetveszély esetén
erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vághatók ki.
(5) Ahol a jogszabályok engedélyezik a természetvédelmi lehatárolással érintett területen
való építkezést, az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa,
fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével
azonos, ahhoz közeli tónusú színnel és felületképzéssel készülhet.
(6) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag
tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel történhet. A javasolt fafajokat a 4. sz.
függelék tartalmazza.
11.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
15. § ( 1 ) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak,
vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani,
valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.
(2) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld
alatt kell kiépíteni.
(3) Természetvédelmi lehatárolással érintett területeken nem lehet létesíteni felszíni
energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építményeket, műtárgyakat.
8
12.A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi
követelmények
16.§ (1) Reklámok, reklámhordozók kialakítása, elhelyezése a településkép védelméről szóló
törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével lehetséges.
(2) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz,
színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem
takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó
építészeti elemét.
(3) Egyéb területeken, ahol a törvény alapján korlátozva megengedett reklám
elhelyezése
a) utasvárón, kioszkon, valamint információs vagy más célú berendezésen (citylight)
összesen egy darab, legfeljebb 2,1 m² felületen lehet reklámot elhelyezni, azt ragasztás
útján nem lehet rögzíteni
b) utasváró tetején reklám nem helyezhető el,
c) információs, vagy más célú berendezés olyan önállóan elhelyezett citylight lehet,
melynek egyik oldalán reklám, másik oldalán pedig közérdekű információk tehetők
közzé, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetők.
(4) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei
mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, nem kirívó színezésű,
legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan
befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.
(5) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés
ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.
(6) Állandó elhelyezésű kioszk, pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala
alakítható ki reklámfelületként.
(7) Utasváró esetében – az erre a célra kialakított helyen - legfeljebb egy kétoldali
reklámfelület alakítható ki.
(8) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől
látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű
ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.
(9) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől
látható helyen benzinkutak, autószalonok, 500 m2-nél nagyobb kereskedelmi-szolgáltató
intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül
elhelyezett, 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.
(10) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha:
a) a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,
b) az gátolja a kilátást,
c) településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy
káros lenne.
(11) Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek minősülő épületeken, valamint annak
kerítésén.
(12) Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén
és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten
kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám
– a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
9
Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb
előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező
épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a
természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül
ne befolyásolja.
13. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti
követelmények
17. § (1) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla,
névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény
karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell
lennie.
(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem
anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.
(3) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró
szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(4) Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb
0,6 m2 felületű lehet.
18.§ (1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő
elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:
a. lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató,
irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló
épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti
sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér,
egyedi címfestett tábla helyezhető el,
b. több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába
foglaló üzletközpont, hipermarket esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl
- az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként
kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú
információs elem helyezhető el,
c. üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és
névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.
(2) A rendelet 1. mellékletében szereplő és a község helyi építési szabályzatában és
szabályozási tervében lehatárolt műemléki területen és azon álló épületeken,
építményeken, valamint műemléki (M) és helyi védelem alatt álló épületeken,
építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges
tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek
arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint
helyezhető el, illetve alakítható ki:
a) egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban
kialakított, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el
egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat
figyelembevevő méretekkel,
b) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó,
ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből,
vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,
ba) festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag,
10
bb) fa, festett gipsz, kerámia,bc) festett fém, rozsdamentes acél, réz,
szálcsiszolt alumínium,
bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.
c.)vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az
emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban,
illetve földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő
sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,
ca) homlokzatra festett kivitelben,
cb) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy
keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,
cc) a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló
szövetre festett kivitelben,
cd) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,
ce) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy
ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.
c) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl,
épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm
kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó
ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva,
da) impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,
db) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg anyagokból.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi
követelmények
19.§ (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép
kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
c) legfeljebb az adott tetősík 50 %-át fedheti le,
d) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép
alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem
vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
(5) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az
építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.
(6) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon
elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.
V.FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
20. § Településképvédelmi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást az
építési tevékenységgel érintett személy és/vagy az általa megbízott tervező kérhet a
5. mellékletben szereplő kérelem alapján.
11
16.A településképi bejelentési eljárás
21. § (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység
megkezdése előtt a rendelet 4. mellékletében meghatározott esetekben.
(2) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész
szakmai véleményére is alapozhatja.
(3) Az eljárást e célra rendszeresített, a 5. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet
kezdeményezni.
22 .§ (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a
telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a
kialakult településszerkezetbe,
b) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek,
használhatóságát.
c) megfelel-e a község szabályozási tervének és helyi építési szabályzata
előírásainak,
d) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek
esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási,
homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
e) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező
beépítés sajátosságait,
(2) A rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület
funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás
követelményeinek, A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának
fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy
a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig,
d) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének
időpontjáig,
e) kitelepülés esetén a bérleti szerződés lejártáig, vagy a közterület használati
engedély lejártáig, illetve a működés befejezéséig,
f) adventi időszakban – amely e rendelet szempontjából november 30-tól január 10-
ig tart, az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított mobil reklámcélú
hirdetőberendezés (különösen: figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése,
homlokzatnak, kirakatüvegnek az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő
díszítése településképi bejelentés és véleményezés nélkül történhet.
23. § A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett
építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészetiműszaki
tervének munkarészei:
a. a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő
területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,
b. épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében
ba) alaprajzok,
12
bb) megértéshez szükséges számú metszet,
bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,
c. műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások
feltüntetésével
d. a bejelentés tárgyától függően
da) színezett modellkép,
db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép
dc) helyszínre illesztett látványterv
e. amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy
társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának /
társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.
17.A településképi kötelezési eljárás
24 .§ (1) Településképi kötelezési eljárást folytathat le a polgármester az alábbi esetekben:
a) a helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és
környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel
meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:
aa) műszaki állapota nem megfelelő,homlokzati elemei hiányosak, töredezettek,
színezése lekopott,
ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,
ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus községképet lerontja,
ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás,
növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet
pótlása nem történt meg,
ae) a telek szabad területét nem a területfelhasználási előírásoknak
megfelelően, településképet lerontó módon használják,
af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt –
nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,
b) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és
eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a
településképi követelményeknek, különösen, ha:
ba) műszaki állapota nem megfelelő
bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített
rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,
bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző községképi látványban
idegen elemként jelenik meg,
bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát,
portálját,
be) bejelentés nélkül helyezték el,
bf) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a
községképben.
c) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:
ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,
cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető
felhívása ellenére megvalósították,
cc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul
meg.
13
14
MELLÉKLETEK
1. melléklet a 3/2018. (IV.24.) önkormányzati rendelethez
sorsz. A B C D E
1. Cím Házszám Helyrajzi
szám
Védelem
tárgya
Funkciója
2. Temető 2. hsz Temetői
kereszt
szobor
3. Paplak, Fő utca 367 hrsz paplak lakóépület
4. Fő utca 255 hrsz kovácsműhely,
lakóház
utcai
homlokzat
5. Fő utca 62. hsz 144/1 hrsz nyári konyha épület
6. Fő utca 70 hsz 156 hrsz lakóház,
gazdasági
épület
lakóépület
homlokzata,
gazdasági
épület
7. Fő utca 161 hrsz Lakóház utcai
homlokzat
8. Fő utca 368 hrsz Lakóház utcai
homlokzat
9. Fő utca 23.hsz 29, 30, hrsz Lakóház utcai
homlokzat
1. melléklet 2. fejezet:
a) Helyi védett természeti érték:
aa) hársfa (106 hrsz)
1. melléklet 3. fejezet
Műemlékek:
a) Műemlékek:
1. Evangélikus templom (360 hrsz; törzsszám: 3858)
2. Római katolikus templom (107 hrsz; törzsszám: 3859)
3. Szt. Anna-szobor (107 hrsz; törzsszám: 3860)
4. Nepomuki Szent János-szobor (107 hrsz; törzsszám: 3861)
5. Kőkereszt (107 hrsz; törzsszám: 3862)
6. Volt Megyeháza (135/2 hrsz; törzsszám: 3857)
b) Műemléki környezet által érintett helyrajzi számok: 23; 24; 25; 27; 28; 29; 30; 105; 108/3;
108/1; 111; 107; 123; 124; 128; 131; 132; 133; 135/2; 136; 137; 139; 345; 361; 362; 363; 365/2;
360/2; 367; 366.
15
1. melléklet 4. fejezet
Természeti területek: 040; 041/2; 041/3; 041/4; 041/5; 041/6; 042/1; 042/10; 042/11; 042/12;
042/13; 042/2; 042/3; 042/4; 042/5; 042/6; 042/7; 042/8; 042/9; 043/1; 043/2; 043/3; 044; 045/1;
045/2; 045/3; 045/5; 045/6; 046/11; 046/12; 046/13; 046/14; 046/15; 046/16; 046/17; 046/18;
046/19; 046/20; 046/22; 046/23; 046/24; 046/25; 046/26; 046/27; 046/28; 046/29; 046/30;
046/36; 046/37; 046/38; 046/39; 046/6; 046/7; 046/8; 051/1; 051/2; 051/3; 053/3; 053/4; 053/5;
053/6; 053/7; 053/8; 056; 058/1; 058/2; 059/1a; 059/1b; 059/2a; 059/2b; 059/3a; 059/3b; 059/4a;
059/4b; 059/6; 059/7; 059/8; 061/1; 061/2; 097; 098;
Nemzeti ökológia hálózat területek: 028/14; 031/1; 031/2; 031/3; 031/4; 031/5; 032; 033; 034;
035/1; 035/2; 035/3; 035/4; 036; 037/1; 037/2; 037/3; 037/4; 037/5; 038; 039/3; 039/5; 039/6;
039/7; 039/8; 039/9; 039/11; 039/12; 039/13; 039/14; 039/15; 039/16; 039/17; 039/18; 039/19;
039/20; 039/21; 039/22; 039/23;
Natura 2000 területek: 040; 041/2; 041/3; 041/4; 041/5; 041/6; 042/1; 042/10; 042/11; 042/12;
042/13; 042/2; 042/3; 042/4; 042/5; 042/6; 042/7; 042/8; 042/9; 043/1; 043/2; 043/3; 044; 045/1;
045/2; 045/3; 045/5; 045/6; 046/11; 046/12; 046/13; 046/14; 046/15; 046/16; 046/17; 046/18;
046/19; 046/20; 046/22; 046/23; 046/24; 046/25; 046/26; 046/27; 046/28; 046/29; 046/30;
046/36; 046/37; 046/38; 046/39; 046/6; 046/7; 046/8; 051/1; 051/2; 051/3; 053/3; 053/4; 053/5;
053/6; 053/7; 053/8; 056; 058/1; 058/2; 059/1a; 059/1b; 059/2a; 059/2b; 059/3a; 059/3b; 059/4a;
059/4b; 059/6; 059/7; 059/8; 061/1; 061/2; 097; 098;
16
2. melléklet a 3/2018. (IV.24) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 3/2018. (IV.24. ) önkormányzati rendelethez
KÉRELEM
településképi szakmai konzultációhoz
Beérkezés dátuma: ktatószám:
Átvevő neve:
Konzultáció időpontja:
Kérelmező tölti ki!
1. Kérelmező adatai: Tervező adatai: (amennyiben releváns)
Név: Név:
Lakcím vagy székhely: Tervezői jogosultság száma:
Levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér): Levelezési cím:
Kapcsolattartó: Tervező szervezet:
-./ e-mail: -./ e-mail:
2. Szakmai konzultáció tárgya: (A tervezett tevékenység rövid leírása)
3.Az érintett ingatlan adatai:
címe: 1 helyrajzi szám:
Alulírott 1. pont szerinti Kérelmező,a 3. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont
szerinti tárgyban kérelmezem a településképi szakmai konzultáció biztosítását.
Kelt: Nemeskér,„„„„ év„„„„„„„„„„„ .hónap „„„„nap*
18
4. melléklet a 3/2018. (IV.24.) önkormányzati rendelethez
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSOK ESETEI
1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építési tevékenységgel érintett
ingatlan a településképi szempontból meghatározó területek karaktertérképén, illetve a
szabályozási terven jelölt
a) helyi védettségű telken és közvetlen szomszédságában,
b) nemzeti ökológia hálózat területén, és NATURA 2000 előírással érintett területen,
c) önkormányzati tulajdonú területen helyezkedik el.
2. Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek az 1. pontban felsorolt
területeken:
a. helyi védelem alatt áll;
b. Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek
nem minősülő építési tevékenységek esetén
c. tájképvédelmi övezetben található;
d. az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen
helyezkedik el.
e. egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését
érintő építési tevékenység esetén,
f. helyi területi védelem alatt álló ingatlanon tervezett utcaképet, településképet
érintő építési tevékenység esetén, - különösen homlokzat-átalakítás, homlokzatfelújítás,
fűtési és klíma-berendezések, hírközlési létesítmények homlokzaton
történő elhelyezése, utcai kerítés építése esetén,
g. községképet érintő, közterületről látszó jelen rendeletben meghatározott típustól
eltérő reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, reklámfelület létesítése
esetén; kivéve a címtáblák, megállító táblák, a reklámhordozó berendezésre
kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött
reklámozási tevékenységek és a kirakat-berendezések létesítése esetén,
h. közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál
huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre
irányuló építési tevékenység esetén.
19
5. melléklet a 3/2018.(IV.24.) önkormányzati rendelethez
BEJELENTÉSI KÉRELEM
településképi bejelentési eljárás lefolytatásához
Beérkezés dátuma: lktatószám:
Átvevő neve:
Kérelmezö tölti ki!
Bejelentő (építtető) ad tai: Tervező adatai:
Név: Név:
Lakcím vagy székhely; Tervezői jogosultság száma:
Levelezesicím (amennyiben
elözőtöleltér):
Levelezési cím:
Kapcsolattartó : Tervező szervezet:
email: mobil:
3. Bejelentés tárgya:
reklámhordozó elhelyezese 1épési
tevékenység 1
rendeltetésváltozás
A tervezett tevékenység rövid leírása:
Korábbi településkép védelmi szakmai konzultáció
időpontja :
3. Az érintett ingatlan címe; Hrsz,:
4.Tevékenység megvalósításának
tervezett időtartama: .........év „„„ hó „„„nap - ......... év „„„ hó „„..n•p
5.Mellékeltdokumenticló tartalma: 2 példány szükséges
müszaki leírás:
helyszínrajz:
alaprajz(ok):
homlokzat(ok):
helyszínre illesztett látványterv :
tulajdonosihozzájárulá s / társasházi hozzájáruijs:
egyéb (pl. kertészeti munkarészek stb.): „„.•
Alulírott 1.pont szerinti Építtető, a 3 . pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti
tevékenység megvalósítására vonatkozóan, a 4. pontban megjelölt időtartamra kérelmezem a
településképi bejelentési eljárás lefolytatását.
Kelt:, ..„....év..„...„.•„•.....„. •hónap ......„nap
………………………
Építettető aláírása
20
A TEVÉKENYSÉG IGAZOLÁSA
Jogszerű hallgatás
Tudomásul vesz feltétel nélkül
Kikötéssel tudomásul vesz feltétel a kiadott településképi
határozatban
Megtilt és figyelmeztet Indokolása a kiadott
településképi tiltó
határozatban
Nemeskér, év………..hónap………….nap
PH.
………………………………
polgármester
21
1. sz. függelék
1. Nemeskér közterületein telepítésre ajánlott fafajok jegyzéke
Acer campestre - mezei
juhar Acer ginnala -
tűzvörös juhar Acer
platanoides - korai juhar
Aesculus carnea - hússzínű vadgesztenye
Betula pendula - nyírfa
Celtis australis - déli ostorfa
Celtis occidentalis - nyugati ostorfa
Cercis siliquastrum - közönséges
júdásfa Corylus colurna -
törökmogyoró
Crataegus lavallei - fényeslevelű
galagonya Crataegus x media -
skarlátvirágú galagonya Crataegus
laevigata - kétbibés galagonya Crataegus
monogyna - egybibés galagonya
Fraxinus americana - amerikai kőris
Fraxinus excelsior - magas kőris
Fraxinus ornus - virágos kőris
Ginkgo biloba - páfrányfenyő
Gleditsia triacanthos f. inermis -
tövistelen lepényfa
Koelreuteria paniculata - bugás csörgőfa
Prunus serrulata - japán díszcseresznye
Pyrus calleriana - kínai
körte Rhus typhina -
torzsás ecetfa Robinia
hispida - rózsás akác
Sophora japonica -
japánakác Tilia x euchlora
- krími hárs Tilia
tomentosa - ezüst hárs
Ulmus pumila - pusztaszil
Zelkova serrata - japán gyertyánszil
Chamaecyparis lawsoniana -
hamisciprus Juniperus communis -
közönséges boróka Juniperus virginiana
- virginiai boróka Cedrus atlantica -
atlaszcédrus Cupressocyparis x
Leylandii - Leyland-ciprus Picea
omorika - szerb luc
Picea pungens - szürke luc
Pinus nigra - feketefenyő
Pinus strobus - simafenyő
Pinus sylvestris -
erdeifenyő
Pseudotsuga menziesii - Duglászfenyő
Taxus baccata - közönséges tiszafa
22
2. Nemeskér közterületein telepítésre nem ajánlott fafajok jegyzéke
Acer negundo - zöld juhar
Ailanthus altissima - mirigyes
bálványfa Amorpha fruticosa -
cserjés gyalogakác Alnus glutinosa -
mézgás éger
Aesculus hyppocastanum -
vadgesztenye Fagus sylvatica -
közönséges bükk Fraxinus angustifolia
- keskenylevelű kőris Fraxinus
pennsylvanica - amerikai kőris
Gleditsia triacanthos - tövises lepényfa
Catalpa bignonioides - szívlevelű
szivarfa Juglans nigra - fekete dió
Juglans regia - pompás dió
Malus domestica - alma
Malus baccata - bogyós díszlma
Malus x purpurea -bíborlevelű díszalma
Malus fajok
Morus alba - fehér eperfa
Platanus x hyspanica - platán
Populus fajok
Prunus cerasifera -
cseresznyeszilva Prunus
cerasifera "Nigra" - vérszilva
Prunus cerasus - meggy
Prunus domestica - szilva
Pyrus domestica - körte
Sorbus fajok
Tilia cordata -

temetokrol-es-a-temetkezesrol.png


ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS

a Településképi arculati kézikönyv és a Településképi rendelet megalkotásával,

valamint a Helyi építési szabályzat módosításával kapcsolatban

A Lövői Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztatja a lakosságot és partnerségi egyeztetésben résztvevő szereplőket, hogy megkezdte a területén lévő Lövő, Nemeskér, Völcsej települések Településképi arculati kézikönyvének, Településképi rendeletének megalkotását és Helyi építési szabályzatának módosítását. A munkát a jelenlegi jogszabályi keretek szerint 2017. október 1-ig kell elvégezni.

A Településképi arculati kézikönyv, Településképi rendelet megalkotásához és Helyi építési szabályzat módosításához a lakosság és a partnerek 8 napon belül írásos észrevételt tehetnek levélben a Polgármesternek címezve, vagy elektronikus úton a csilla.joone@roto-frank.com címre.

Településképi arculati kézikönyv:

A Településképi arculati kézikönyv építészeti szemléletformáló célt szolgál, valamint a településképi rendelet megalapozásához készül, ezért ezt az Önkormányzathatározattal fogadja,el ami az építtetőkre kötelezettségeket nem ró. Betartása az önkéntes jogkövetés szerint történhet. A Településképi arculati kézikönyv könnyen értelmezhető és egyértelmű ajánlásokat kell adjon az érintett terület építészeti struktúrájának megőrzésére és alakítására. A Településképi arculati kézikönyv megalkotása során szükség van a lakosság és a partnerségi egyeztetésben résztvevők aktivitására. Jelezzék, hogy mire büszkék lakóhelyükön, mit tartanának meg az épített és a természeti környezetből az eljövendő nemzedékek számára.

Településképi rendelet:

A Településképi arculati kézikönyv a Településképi rendelet megalapozására szolgál. A Településképi rendelet rendeletként a beruházókra, építtetőkre is szabályokat ír elő. A Településképi rendeletben a településkép-védelem összes eleme egy önkormányzati rendeletbe kerül, különös tekintettel a helyileg védett területek és helyileg védett építmények vonatkozásában.

Helyi építési szabályzat:

A Helyi építési szabályzatok településképről szóló rendelkezései 2017. október 1-vel hatályukat vesztik, ezért a HÉSZ módosításáról is gondoskodni kell ezen idő alatt. Ezeket a Helyi építési szabályzatból törölni kell és amennyiben továbbra is szükséges, akkor a Településképi rendeletben kell szerepeltetni.

A Településképi arculati kézikönyv és a Településképi rendelet elkészítésével, valamint aHelyi építési szabályzattal összefüggő feladatokat a települési és térségi főépítészeknek kell koordinálni. Ez nem azt jelenti, hogy a Főépítésznek kell elkészíteni ezeket, de a településeknek főépítésszel kell rendelkezni legalább ezen idő alatt.

A fentiekből is érzékelhető, hogy a következő háromhónap nagy munkát követel több szinten is. Szükség van a lakosság és a partnerségi egyeztetésben résztvevők konstruktív részvételére is.

 

vonatkozó törvények és rendeletek:

-     a településképről védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény

- a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet

 

tájékoztatások:

- településképi arculati kézikönyv minta: http://www.kormany.hu/download/f/5a/f0000/magyarszephely_tak.pdf

- útmutató a településképi arculati kézikönyv elkészítéséhez: http://www.kormanyhivatal.hu/download/9/b1/63000/TAK_%C3%9Atmutat%C3%B3.pdf

- a Vas Megyei Kormányhivatal oldalán több segédlet is letölthető:

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/vas/telepulesfejlesztesi-koncepcio/tak-es-helyi-telepuleskepi-rendelet

 

Nemeskér,2017.augusztus 4.

 

                                                                                      Joóné Nagy Csilla

                                                                                           polgármester